"Laziness has become the chief characteristic of journalism, displacing incompetence." (Kingsley Amis)

2012. március 24. 18:51 - nviliam

Azt hiszem, kicsit őrült vagyok - interjú Dombóvári Istvánnal

Kérdezz-felelek a Dumaszínház és a Showder Klub humoristájával, Dombóvári Istvánnal, aki Jászkarajenőn jobban érzi magát, mint Budapesten. Szó esik az arany katonakorról, a Csonka András-ügyről és megtudhatjuk azt is, mi fán terem a Roast...

A honlapodon található pár rövid, vicces, de néhány tőled szokatlanul komoly hangvételű írás is. Te is szeretnél könyvet kiadni? Elképzelhető, hogy egyszer komolyabb témákban és stílusban írsz vagy kizárólag vidám sztorikban gondolkodsz?

Azok az írások az én „féltett titkaim”. Olyasmi, mint Pierrot arcának másik oldala. A humorhoz semmi köze, egy-egy érzés hatalmába kerít, és gyakorlatilag leírja saját magát. Szerintem ez egyfajta balansz, nem több, de nem is kevesebb. Hagyományos könyvet nem szeretnék kiadni. Dolgozok egy nagyobb lélegzetű irományon, de ha kész, azt majd részenként osztom meg a közösségi oldalakon. Így tervezem.

Gyakori témáid közé tartoznak a reklámok, a gagyi tévéműsorok és a celebek. Kértek már fel olyan típusú műsorokra/reklámokra, amelyeket a színpadon kifigurázol?

Kértek, de nem is vállaltam. Reklámot is csak olyat vállaltam, amit úgy csinálhatok meg, ahogyan én szerettem volna, és amit a mai napig fel tudok vállalni.

Tényleg ennyire zavarnak a reklámok, amennyire az írásaidból és a fellépéseidből leszűrhető, vagy ez inkább csak egy tuti téma, amire könnyű ráfűzni?

Igen is, nem is. A kereskedelmiség tényével tisztába kell lenni és igenis, a jó bornak is kell a cégér. De lehet azt ügyesen, frappánsan, vállalhatóan is művelni.

Szerinted kinövi egyszer Magyarország a teljesítmény nélküli celebek éljenzését?

Az nem mostanában lesz. Senki sem hibás ebben. Pár év alatt akartuk pótolni az elmúlt évtizedek lemaradását, szerintem ettől fordult úgy ki minden. Aki ügyes és kitartó, azért persze most is tud érvényesülni.

Volt olyan közönséged, akikkel egyáltalán nem tudtál mit kezdeni, esetleg nem tudtad kezelni a helyzetet?

Nem igazán. Fel kell készülni minden eshetőségre és abba az irányba kell vinni a műsort tovább, hogy elnyerjem a tetszésüket.

Szerinted mivel foglalkoznál, ha nem a stand up-al? Mit csinálnál szívesen jelenlegi munkádon kívül?

Van pár szakmám, nem esek egyhamar kétségbe. Leginkább a marketing és a PR kreatív területein dolgoztam, de nem okozna gondot, ha ismét be kéne állnom kamionrakodónak.

A honlapodon található fotóid között van egy, ahol egy dj-pult mögött pózolsz. Voltak ilyen irányú ambícióid?

Hajjaj! Voltam önjelölt retro dj. Mindenki szerencséjére hamar lecsengett.

Mesélnél egy kicsit az április 3-i, Thália Színházas felvételről? Miben lesz ez új és más?

Egy újabb tengerentúli műfajt szeretnék adaptálni, melynek neve Roast, ami kb. leégetést jelent. Válogatott szereplők aláznak porrá egy önként jelentkező hírességet, aki a végén megvédi magát. Előtérbe kerül a kíméletlen szarkazmus, de kurtán-furcsán ez mégis inkább egy bújtatott tisztelgés a híresség előtt. A magyar médiumok viszont betegesen óvatosak és sok kritikus máris temeti az egészet. Ez persze, inkább inspirál bennünket.

Melyik volt a legfurább vagy legérdekesebb helyszín, ahol/aki előtt felléptél?

Egyszer belógattak hevederen egy autókiállításra, máskor egy száguldó bob-ból műsoroztam kezemhez szigszalagozott mikrofonnal. Sok hasonló esetem van. Azt hiszem kicsit őrült vagyok.

Igaz az, hogy az RTL Klub majdnem kicsapott a Showder Klubból néhány rosszul sikerült Csonka Andráson csattanó poénod miatt? Mit tanultál abból az esetből?

Csak félig igaz, mert egy órán belül mindent sikerült megbeszélni. Sok minden kijött ebből az egészből. Természetesen az én hibám volt, de rosszul esett azt is konstatálni, hogy nálunk bizony nem fér bele a humorba a vallási vagy nemi identitásbeli poénkodás, ami pedig az egész világ szórakoztatóiparában semmiféle gondot nem okoz. Ha jobban belegondolsz, én már két éve kitaláltam a magyar Roastot, igaz nem tudtam róla.

Hogyan kapcsolsz ki? Van hobbid?

Egyszerű hobbijaim vannak. Filmnézés és zenehallgatás. Szinte mindenevő vagyok, az a lényeg, hogy a zene vagy a film hatással legyen rám.

Milyen volt a katonaság? Hol szolgáltál és milyen „beosztásban”?       

A katonaság egyik legjobb szakasza volt az életemnek. Sosem értettem, hogy egyes emberek miért kerülték ki szándékosan, volt, aki még fizetett is érte, hogy ne vigyék be. Megtanultam másokkal együtt élni, szabályok szerint dolgozni és ezeket a mai napig tudom hasznosítani. Vegyivédelmi századba lettem beosztva és tizedesként szereltem le.

Hol érzed jobban magad, hol szeretsz inkább lakni, Jászkarajenőn vagy Budapesten?

Pesten összesen 9 hónapot laktam és bőven elég volt. Megnéztem, kipróbáltam, megköszöntem. A nyüzsgés, a pörgés bejön nekem is, de nincs rá szükségem az év minden napjának minden órájában. A túlzsúfoltság, az autók irracionális száma pedig egyenesen nonszensz. Jászkarajenő az én otthonom, itt érzem jól magam. Fellépések szempontjából mindenki azt hiszi, hogy a fővárosban célszerű lakni az utazások miatt. Mivel az ország 80 százaléka nem Budapest, ezért ez az elmélet sem igaz.

Mit gondolsz erről a gazdasági válságról? Szerinted is tényleg ilyen nagy a baj, ahogy az a médián keresztül leszűrhető? Te milyen tanácsokat adnál szegény polgártársaidnak a „túléléshez”?

Sajnos a pénzügyi válság értékválsághoz vezetett. A hangulat tapinthatóan gyengül. Csak annyit tudok mondani, hogy az ország túlélt már nagyobb csapásokat is. Majdcsak feltérdelünk valahogy.

Mi van olyankor, ha kiderül, hogy a csapatból többen hasonló poénnal készültetek vagy ugyanarra az eseményre fűztetek fel hosszabb sztorit?

Megbeszéljük. De nincs olyan, hogy akkor azt a másik nem mondhatja el. A sztori vagy esemény sokszor lehet ugyanaz többeknél is. De a poén úgyis biztosan más lesz.

Bocs, nem hagyhatom ki: legutóbb negyven kilót sikerült leadnod. Van valami spéci módszered? Esetleg az egyik írásodban is említett csodaszer? Melyik a legnehezebb a fogyási időszakok közül?

Nincs csodaszerem, bár lenne… Lement 40 kiló de visszajött 10, ami semmi esetre sem hajlandó letakarodni rólam. A tél a legrosszabb. Ilyenkor mindig visszakerül rám egy komolyabb téli bunda.

Milyen vagy vőfélynek? Az ilyenkor szokásos köszöntőket, verseket is produkálod vagy a tiéd inkább stand up-hoz hasonlít?

Már régen nem vállalok ilyesmit. Egészen egyszerűen már nem fér bele.

Mesélnél egy kicsit az Alagsorról? Mikor forgatjátok és mikor kerül adásba?

Még nem találtunk szponzort hozzá és csatornát sem.

Olvastam, hogy a stand up-on kívül is vannak ötleteid, amiket egyszer majd szeretnél megvalósítani. Nem félsz, hogy valaki lenyúlja a vicces futárszolgálat vagy gyorsétterem ötleted?

Elkerülhetetlen hogy az ötleteidet ne nyúlják le, ez így van mióta világ a világ. Nem fogok kétségbeesni, ha megtörténik. Ne félts engem! Kitalálok újabbakat! :)

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://nviliam.blog.hu/api/trackback/id/tr206511501

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
"Laziness has become the chief characteristic of journalism, displacing incompetence." (Kingsley Amis)
süti beállítások módosítása