Volt ez a cirka 13:0-ás horvátok elleni hokigyalu a Papp Arénában. Mikor egy hónappal előtte vettem a jegyet, a szegény Ibuszos csaj nem tudhatta, hogy egy nyugdíjas szektorba ad jegyet nekünk. Biztos figyelmeztetett volna. Esküszöm, semmi bajom az öregekkel (imádom a nagyfatert és a mamámat), járjanak ők is meccsre, de amit az egyik levágott, a hátunk mögött, attól ráncosra röhögtem magam, de közben irritáló is volt.
Lecsücsültünk, a B-közép tolja a hangulatot, ahogy szokta, már az elején vezet a csapat, mindenki boldog (kivéve szegény horvátokat). Semmi sértő rigmus, minden fasza és korrekt. (Még a „ki nem ugrál büdös r… án” helyett is a civilizáltabb „aki ugrál büszke magyar” rigmus szól.) Persze, ezt már tudjuk, hogy a hoki szurkolók, hogy úgy mondjam, civilizáltabbak, mint a fociszurkolók… No offense, én speciel a focit jobban szeretem, de sajnos ez a tapasztalat.
Az, hogy az átlagéletkor 60 fölött van körülöttünk, annyit jelent gyakorlatilag, hogy a mexikói hullámban egyedül csak én veszek részt a szektorból. (Barátnőm, a galád, csak lapít…) Egyébként minden okés, tapsolnak ők is meg minden. Kivéve egy vén szottyot mögöttünk. Mivel a magyar jéghuszárok egy fikarcnyi esélyt sem hagytak az ellennek, volt idő megfigyelésére. Mindig is érdekeltek az ilyen fura alakok.
Ráncai között 60 éves világfájdalom ül, látszik, hogy nagyon haragszik mindenkire, aki vidám. Az orcájának alapkonfigurációja a morc. Más nincs is rá telepítve. Ez az a típus, aki a hozzá hasonló gyászhuszárokat is éppen csak megtűri maga mellett. Egyszerűen zavarja a jó kedv, főleg a hangulatfelelősök. Ideges pillantásokat vetett a B-közép felé, ahol ugye, végig állnak és szurkolnak. Volt, hogy három sornyit előre ment, és akkurátusan vizslatta őket. A szomszédjának meg is nyílt és – persze, hangosan, hogy mindenki hallja – ilyeneket morgott: „Minek állnak ezek? Van nekik is székük. Mér’ nem ülnek le, ahogy kell?” Ahogy kell!? xD
Hát így. Ha rajta múlna, olyan szurkolótáborokat faragna ő, mint a svájciaké, akik Bödőcs szavaival élve úgy vadulnak, hogy „összekeverik a szelektív hulladékot”. Hál’ Istennek a miénk nem ilyen, hanem amolyan.
Hajrá Magyarország!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.