Magyarországon tudtommal nincs olyan típusú YouTube csatorna, mint a Kávészünet pszichológussal. Készítője, Börcsök Gyöngyi olyan sok mindent tanult már a netről, hogy úgy gondolta ideje visszacsepegtetni egy keveset a nagy virtuális tudásbödönbe. Így született meg ennek a – Puzsér Róbert szavaival élve – „közszolgálati” csatornának az ötlete, ami a nemrég véget ért Ki Mit Tube-on is megmérettetett. A pszichológussal egy kávészünetben beszélgettem Satir technikáiról, a brutálfutásról, Harry Potterről, a Z generációról és egyebekről.

Arra a nagyon egyedi kérdésemre, hogy honnan jött az ötlet, szerinte nehéz felelni. A válasz ugyanis összetett.

Egyrészt a Szirmai Gergő féle Hollywood Hírügynökségtől. Gergő minden kritikájába belesző az aktuális filmhez kapcsolódó, de azon túlmutató társadalmi problémát, jelenséget. Így szélesíti a videó üzenetét. „Ebből azt szűrtem le, hogy igenis van közönsége a komolyabb, összetettebb gondolatoknak.” – mondja Gyöngyi.

Külföldről a TED előadások inspirálták, és persze még egy csomó pszichológiai témájú online előadás. Amanda Gore mesterkurzusait például nagyon szereti. Reggeli mellé általában az ő videóit nézegette. „Aztán egyszer csak elfogytak.” – mondja nevetve.

Ezeknek az előadásoknak a nagy része – elsősorban a nyelv miatt – nem jut el széles körben a magyar közönséghez. Ezért gondolt arra, hogy valami hasonló jó lenne itthon is.

Bár, az első videót nem olyan régen töltötte fel, már egész szép nézettséget produkált. Sok munkája van benne. A projekttel kapcsolatos különböző ötleteken, „forgatókönyveken” már vagy fél éve dolgozik.

És hogy mi a célja a Kávészünet pszichológussal?

„Azt tapasztaltam, hogy a pszichológiával kapcsolatban rengeteg előítélet van, de sokszor az emberek nem nagyon tudják, hogy mit is takar. Nagyon sok a tabu, a félelem a pszichológiával kapcsolatban. Sokkal szívesebben fordulnak még mindig olyan társsegítő szakmákhoz – amelyekkel egyébként semmi probléma nincsen, ha jó szakember végzi –, de sokkal ellenőrizetlenebbek, ezért veszélyesebbek.” Szeretné megmutatni, hogy a pszichológia nemcsak hasznos és fontos, de szórakoztató is lehet, az embereknek pedig nem kellene ennyire félniük segítséget kérni.

Az említett „társszakmákat” konkrétan nem szeretné megnevezni. Az önjelölt segítők veszélyesek, akik ellenőrizetlenül, szupervízió nélkül végzik munkájukat, olyan módszerekkel, amiknek a hatékonysága megkérdőjelezhető.

Abban, hogy Gyöngyi a pszichológiát választotta, nagy szerepe volt Dosztojevszkij Bűn és bűnhődésének. Olyan mélyen szerette volna megismerni, megérteni az emberek cselekedeteinek mozgatórugóit, ahogy a klasszikus regény alapján az író ismerhette. Erre pályaválasztása idején két lehetséges utat látott: az egyik az irodalomé, a másik a pszichológiáé volt.

A munkájában nagyon szereti a változatosságot. A terápiák és foglalkozások mellett lehetősége van kutatásokat végezni, cikkeket írni (kamaszpanasz.hu). Ezek olyan feladatok, amelyek különböző tulajdonságokat igényelnek. Természetesen a terápiákon is minden egyes ember, pár vagy csoport más és más eset. Szóval a változatosság adott. Szeret segíteni az embereknek.

Szakmája nehéz részének az indulatok kezelését tartja. Persze, ez minden olyan munkahelyre igaz, amelynél közvetlenül foglalkoznak emberekkel. „Mi pszichológusok általában kapjuk a projekciókat rendesen. És természetesen más negatív érzések is ránk vetülnek, amiket persze kezelni kell, helyre kell rakni. Ez az, ami nehéz, kevésbé szerethető a szakmámban, de ugyanakkor érdekes is.”

Néhány Kávészünet pszichológussal videó elkészülte után már éppen azon kezdett gondolkodni, hogyan lehetne több emberhez eljuttatni a részeket, amikor szembe jött egy Ki Mit Tube reklám. A Satir technikái c. epizóddal nevezett.

Arra a kérdésre, hogy ő Satir melyik kommunikációs kategóriájába sorolná magát, elkomolyodik: „Szeretném azt hinni, hogy az egységesbe, de tudom, hogy néha belecsúszok az okoskodóba.” Erre én megnyugtatom, hogy én meg lényegében mindegyikbe. Erre meg ő nyugtat meg, hogy ez normális. Az a lényeg, hogy az ember felismerje a hibáit és utána azt tudja mondani: bocs.

Visszatérve a Ki Mit Tube-hoz.

A zsűri egyik tagja, Puzsér Róbert nagyon dícsérte a videót. Az ő szavaival élve: A koncepció célja „maga a közszolgáltatás” – amire egyébként a magyar közszolgálati média szerinte képtelen. Pont olyan kreatív és értékes műsorokat kellene gyártaniuk, mint amilyen a Kávészünet pszichológussal. A kritikus szerint egy dolgon kellene javítani: több személyességgel tenni átélhetőbbé. Gyöngyi ezt hasznos tanácsnak tartja, és igyekszik megfogadni.

Egy másik – hasonlóan fontos – témát érint a Harry Potter könyvek különböző rétegeit fejtegető videó.

Évek vagy inkább évtizedek óta megy a huzavona az iskolás kötelező- és ajánlott olvasmánylistáról. Ezzel kapcsolatban, mint gyerekekkel foglalkozó pszichológus egyértelműen amellett érvel, hogy a gyerekeknek nem „legyűrniük” kellene a kötelezőket, hanem megszeretniük az olvasást. Ezt úgy lehetne elérni, hogy az ő életükhöz minél közelebbi, az ő problémáikat érintő könyveket „kapnának kézhez”. Erre például a Harry Potter kiválóan alkalmas lenne, mert rengeteg a gyermekkori problémát, szituációt tárgyal szórakoztató formában. A sikere pedig megkérdőjelezhetetlen, a gyerekek falják a sorozatot. „Ha megszerették az olvasást, onnantól kezdve lehetne tovább építkezni. Ahogy a gyerek nő és fejlődik, úgy szélesedik az érdeklődési köre a könyvek világában is.”

Arra a kérdésre, hogy ő konkrétan mit emelne be és húzna ki a listáról, azt feleli, az már nem az ő feladata, hiszen nem magyar tanár, de mindenképpen a fentiek figyelembevételével kellene újra szerkeszteni a listát.

A Z generáció már teljesen más világ, mint akár az előző kettő volt. A rövid videókkal tűzdelt, villódzó, multimédiás környezettel szemben egy Egri csillagok szinte esélytelen. E-S-É-L-Y-T-E-L-E-N. Ez nem azt jelenti, hogy a gyerekek ne olvassák el. Olvassák, csak személyre szabottan. Mindenki akkor, amikor megérett rá. Van aki előbb, van aki később. Először szeressék meg az olvasást és tanuljanak meg szöveget értelmezni, utána jöhet az Egri csillagok.

Gárdonyi és Jókai regényekkel már nem lehet olvasásra szoktatni a mai fiatalokat. Egyszerűen azért, mert más a környezet.

Bornemisszáék vesszőfutásáról Gyöngyi futása felé kanyarodott a beszélgetés. Ő ugyanis lefutotta a maratont, sőt volt brutálfutáson is. Ez utóbbi sokkal durvábban hangzik, de ez csalóka. „A maratonhoz képest a brutálfutás kellemes kikapcsolódás. – mondja nevetve – Sokkal rövidebb, viszont tele van mindenféle akadállyal. Jó móka.”

Egy kis ízelítő a brutálfutásról.

A komolyabb megmérettetéseknek pszichológiai szempontból is fontos szerepük van. Sikerélmény, pozitív megerősítés. „Fontos, hogy milyen célt tűzünk ki magunk elé. Az a lényeg, hogy saját magunkat legyőzzük, ne adjuk fel, teljesítsük az általunk kitűzött célt.”

Vannak olyan emberek, akik sikerorientáltak és vannak kudarckerülők. Utóbbiaknál két eset van: Olyan célt tűznek ki maguk elé, ami eleve túlságosan nehéz. Ebben az esetben majd elmondhatják, hogy a kudarc nem az ő hibájuk, ők mindent megtettek, de a feladat sajnos teljesíthetetlen. A másik, amikor nagyon alacsonyra teszik a lécet, és akkor garantált a siker. Kudarckerüléssel nem lehet fejlődni.

Gyöngyi következő maratonja a videóblog. Nem számított ekkora érdeklődésre. Az induláskor úgy tervezte, hogy évek múlva lehet majd egy szolidabb méretű követőtábora. Tudja, hogy a Ki Mit Tube-bal szerencséje volt. Jókor, jó helyen.

Elárulta azt is, hogy izgulós típus, de ha az ember kordában tudja tartani, az egészséges drukk pozitív energiává alakítható. Most igyekszik ezt a videóira fordítani.